Kedves Testvérek!
Ti pedig választott nép, királyi papság, szent nemzet, megszerzett nép vagytok, hogy hirdessétek annak üdvözítő tetteit, aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára. 1Pét 2,9
Augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén, Cserhátsurány templombúcsúján két testvérünket is ünnepeltük.
Grenyó János testvérünk 25 éve végzett Vácott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kántorképző szakán és kezdte meg kántor szolgálatát a cserhátsurányi templomban.
A napi evengélium a kőszikláról, mint a ház biztos alapjáról szólt. Ez az alap, amely megtartja életünket és egyházközségünket, maga Jézus Krisztus.
Azt kértem Jánostól a kántori eskütételének megújításakor, hogy maradjon meg a feleségének, a családjának és a közösségének a sziklájaként és kapaszkodjon továbbra is a Szentháromságos Istenbe!
Koplányi Bence testvérünk eskütételével beiktatásra került a cserhátsurányi főplébánia és a hozzá tartozó egyházközségek (Cserháthaláp, Herencsény, Terény, Szanda) plébániai intézője, az országban elsőként.
A szolgálatát a főállása mellett látja el.
Az egy éves képzés végén (2024. május 31.) szentmise keretében kapta meg a küldetési oklevelét Marton Zsolt püspök atyától.
A bibliai alapokon nyugvó szolgálat mai létjogosultságát az Egyház Tanítóhivatala is megerősítette, mint a világiak részvételét és küldetését az Egyház működésében.
A Világi hívőknek az Egyházban és a világban betöltött hivatásáról és küldetéséről (1988. december 30. – Christifideles Laici 9.) című dokumentum így fogalmaz:
… a hívők teljes mértékben az Egyházhoz és annak misztériumához tartoznak; és hivatásuk ismertetőjegye, vagyis karaktere az, hogy „sajátos hivatásuk alapján … az ideigvaló dolgok intézése és Isten szerint való rendezése által keressék Isten Országát.” LG 31. „Világi hívőkön itt – mondja a Lumen Gentium – az egyházi rend és az Egyházban jóváhagyott szerzetesség tagjain kívül az összes Krisztus-hívőt értjük; tudniillik azokat, akik a keresztséggel Krisztus testébe épültek, Isten népét alkotják, és a maguk módján Krisztus papi, prófétai és királyi hivatalának részeseiként az egész keresztény nép küldetését teljesítik az Egyházban és a világban.”
Építkezésre hívtam Jánost és Bencét, ahogyan minden munkatársamat is. Arra kértem őket, hogy építsük újjá a meglévő sziklakövekre a plébániát és az egyházközséget.
Szent XXIII. János pápa mondogatta, hogy a plébánia legyen a falu kútja, ahová a falu minden lakosa vízért jár. Legyen a hívők közösségének „helye” legyen a világban, ugyanakkor a mindenkit e közösségbe szólító meghívás „jele” és „eszköze” is; s végül, hogy mindenkit szolgálva nyitott ház legyen.
Az intéző szolgálata a mindenkori plébános munkájának segítése és a közösség építése: az adminisztratív és a gondnoki feladatok koordinálása, a munkafolyamatok ellenőrzése és szükség esetén elvégzése. Szolgálata kiterjed
– a sekrestye
– az adminisztráció és pénzügyek,
– a kommunikáció az elöljárókkal és munkatársakkal,
– a műemlékvédelem,
– az üzemeltetés, karbantartás területeire.
Kérem a testvérek imáit János és Bence szolgálatáért!
Kérem imáitokat lelkipásztori szolgálatunkért!
Szeretettel,
Simon Zoltán SC, plébániaszervező diakónus
Vagyóczky József, nyugalmazott plébános
A plébániai intéző esküjének a szövege:
Én N. N. / Isten előtti felelősségem tudatában / ünnepélyesen esküszöm, / hogy mint a cserhátsurányi Szent István plébánia /
a cserháthalápi Szent Péter és Pál plébánia /
a herencsényi Szent Mihály Arkangyal plébánia /
a terényi Szent András plébánia /
a szandai Szent Márton plébánia intézője / életemmel és munkámmal / egyházunk javát akarom előmozdítani, / erkölcsi és anyagi értékeit védve. / Plébániánk lelki és anyagi érdekeit figyelembe véve / Isten és az Anyaszentegyház törvényei szerint akarok munkálkodni. / Kérem ehhez az Úr Jézus kegyelmét, / a Magyarok Nagyasszonya, / valamint egyházmegyénk védőszentje, / Szent Mihály arkangyal pártfogását, / a hívek áldozatos támogatását / és egyházunk áldását. / Isten engem úgy segéljen! / Ámen.
