A betegek szentsége a katekizmusban és az egyházi törvénykönyvben
Elsőpéntekes beteglátogatások időpontjai
„Beteg valamelyiktek? Hívassa el az egyház elöljáróit, és azok imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a betegeket, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követ el, bocsánatot nyer” – írja a betegek kenetéről Szent Jakab (Jak 5,14-15).
A betegek kenete vigaszt, békét és erőt ad.
Összekapcsolja szenvedéseinket Krisztus életének misztériumával. A betegek kenete sokaknak gyógyulást, haldoklóknak erőt ad, és bűnbocsátó hatása van.
A Szent Útravaló (viaticum) a haldokló utolsó szentáldozása.
A betegség és a fájdalom az emberi életnek mindig a legsúlyosabb problémái közé tartozott.
A betegségben az ember megtapasztalja tehetetlenségét, korlátait, végességét. Minden betegség megsejtetheti velünk a halált.
Ez által a szentség által segíti Krisztus beteg testvéreit, hogy a betegség keresztjét az ő keresztjével egyesítve hordozzák, a feltámadt Krisztus erejével győzedelmeskedjenek a betegségből származó csüggedés, félelem, hitben való ingadozás kísértésén, és végül eljussanak az örök életre.
Ha Isten is úgy akarja, a szentség néha még a betegség gyógyulását is elősegíti.
Széles körben elterjedt az „utolsó kenet” elnevezés. Ez abból adódik, hogy a középkorban csak a haldoklókhoz hívtak papot. A beteg ekkor gyónt, áldozott, majd felvette a kenetet.
Emiatt a hit kérdéseiben járatlanok között kialakult és mindmáig erősen hat az a téves elképzelés, miszerint az „utolsó kenetet” követően a beteg rövidesen meghal – ezt pedig úgy lehet késleltetni, hogy minél később (vagy egyáltalán nem) hívnak hozzá papot.
Valójában többször megfigyelhető, hogy a betegek szentségét felvevő haldoklók lelkileg megkönnyebbülnek, s míg korábban szorongással és aggodalommal tekintettek közelgő halálukra, most megnyugodva és megbékélve engedik el a földi életet.
Más esetekben azonban a szentség felvételét követően lelki és fizikai állapotuk javul. Mindezek fényében bátorítunk mindenkit, hogy amennyiben beteg hozzátartozója igényli, ne féljen hozzá mielőbb papot hívni.
Már csak ezért sem helyes az a felfogás, hogy csak a halál küszöbén álló embereknek való.
Ezért is nevezi ma az Egyház ezt a szentséget nem utolsó kenetnek, hanem betegek kenetének.
Sőt öregek is fölvehetik, ha különben egészségesek is, hiszen az ő számukra már a dolgok rendjénél fogva közeli a halál.
Ha a gyógyulás nem következik is be, a szentség segít, hogy a beteg Krisztus örömével és békéjével fogadja el szenvedéseit, egybekapcsolva Krisztus megváltó szenvedésével.
Magáévá teszi az ilyen beteg Szent Pál szavait: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,24).
Ami Krisztus szenvedéséből ,,hiányzik”, az nem az ő része, hanem a mi részünk.
Amikor mi Krisztus lelkületével kivesszük a mi részünket is, akkor lesz mindent átfogóvá Krisztus keresztje, és teljesedik be általa a feltámadás.
Jézus gyakran elvárta a betegektől, hogy higgyenek. Jeleket alkalmazott a gyógyításnál: nyálat és kézrátételt, sarat és lemosást. A betegek keresték, hogy érinthessék Őt, „mert erő áradt belőle, mely mindenkit meggyógyított” (Lk 6,19). Így a szentségekben Krisztus továbbra is „megérint” bennünket, hogy meggyógyítson.
A betegek szentségét azok a megkeresztelt hívek kaphatják:
– betegség vagy öregség miatt veszélyben forognak
– 60 év felettiek (e felett minden évben felvehető)
– szentgyónás,
– szentáldozás (kegyelmi állapot),
– szentmisén való részvétel.
A betegek kenetét minden keresztény felveheti, amennyiben egészsége valamilyen oknál fogva kritikus (veszélyes, életet és egészséget veszélyeztető betegségben) állapotban van.
A betegek kenetében fiatalok is részesülhetnek, pl. műtét előtt.
A szentség kiszolgáltatása úgy történik, hogy a pap a beteg fölé terjeszti kezét, imádkozik érte, majd megkeni a homlokát és a két tenyerét szent olajjal. Ez a gesztus közvetíti Jézus szerető jelenlétét, erejét, aki megsegíti és megerősíti a szenvedő embert.
A betegek szentségének (szentkenet) felvételének menete a szentmisében:
- a pap csöndes imával, kézfeltétellel lehívja a Szentlelket,
- a megszentelt olajjal keresztet rajzol a beteg homlokára és két kezére, miközben ezt mondja:
- E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével!
- Válasz: Ámen.
- Szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged, és erősítsen meg jóságosan!
- Válasz: Ámen.
A szentséget felvenni lehet egyénileg és közösségileg.
– Egyénileg a lelkipásztorral történő megbeszélés alapján, de elsősorban az elsőpéntekes betegellátáskor a beteg otthonában vagy a kórházban.
– Közösségileg templomainkban minden évben a Nagyszülők Világnapja, július 26. Szent Joakim és Szent Anna a Boldogságos Szűz Mária szülei körüli szentmiséken. Ekkor templomunkban a betegek számára külön is van gyóntatás.
A plébániánkhoz tartozó betegekhez egyeztetett időpontban szívesen megyünk, sürgős esetben, életveszélyben azonnal (a lehető leghamarabb).
A templomba eljönni már nem tudó betegeket minden hónap első és második péntekjén kérésre felkeressük.
Kérjük a testvéreket, hogy imádkozzanak beteg, haldokló testvéreinkért és időben szóljanak, ha környezetükben súlyos beteg, a halálra készülő hozzátartozó van!
A betegek kenete sajátos kegyelmének hatásai:
- a beteg egyesülése Krisztus szenvedésével önmaga és az egész Egyház javára;
- vigasztalás, béke és erő a betegség vagy öregség keresztény módon történő elviselésére;
- a bűnök bocsánata, ha ezt a beteg a bűnbánat szentsége révén nem tudta elnyerni;
- az egészség helyreállása, ha ez a lélek üdvösségének javára válik;
- fölkészülés az örök életre való átmenetelre.
Súlyos beteghez – kérés esetén és lehetőségeinkhez mérten – rövid időn belül kimegy a plébánia vagy a környék valamelyik papja.
Sürgős esetben, kórházban fekvő beteghez kérjük, hogy a Váci Egyházmegye Kórházlelkészsét+36 27 814 117 telefonszámon. Köszönjük!
IDŐPONTOK
2024. július 13.
Cserháthaláp
2024. július 14.
Herencsény, Szanda
2024. július 21.
Cserhátsurány, Terény