Kommentháborúba csöppentem a minap, de nem hallgathattam tovább. Halloween pro- és kontra volt a téma. Az egyik érvelő szerint attól még, hogy beöltözöl valaminek, nem válsz azzá, nem lát benne veszélyt. A másik védő érv egyenesen katolikus eredetre hivatkozott. Az Ecclesia hittankönyv – Isten szeret engem tanári kézikönyve egyértelműen, több pap és egyházi személy által lektorálva leírja a kelta újévi eredetet október 31-hez.
„Az ünnep eredete az október 31-én ünnepelt kelta újévhez nyúlik vissza. Ekkor az élők és a holtak közti határ – a kelták szerint – elmosódik, a halottak visszatérnek, és a kísértetek és szellemek veszik át az élők felett a hatalmat.”
Egy reálisan gondolkodó ember, pláne egy hithű keresztény ember már itt el kell, hogy gondolkozzon! Mi az, hogy ezen a napon bárki is átveszi felettem a hatalmat? Itt babonáról és pogány vallásosságról van szó, ezért elhatárolódom tőle, mivel szembemegy az értelmemmel és a hit(élet)emmel!
A Biblia azt írja:
„Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.”(Mt 6,24)
Vagyis, ha gondolkodó ember és krisztuskövető vagy, nem fogod ünnepelni a démonvilágot, mert nem hiteles, hogy délután imádkozol a temetőben, este pedig szellemnek öltözve bulizol.
A folytatásban így szerepel:
„A 800-as években III. György pápa helyezte a korábban május 13-án ünnepelt mártírok emléknapját erre a napra (nov.1.), ezáltal szentelve meg a pogány ünnepet.”
Itt ismét megállnék egy pillanatra. Nem újkeletű az, hogy a korai egyház pápái pogány ünnepekre helyeznek keresztény ünnepeket pont azért, hogy ne legyen szakadás az egyházban, ne tudjanak az emberek mindkét kultuszban részt venni, tehát nem csak napjainkban, hanem már a 9. században is választaniuk kellett! Szentmisén vesznek részt vagy pogány rituálén?
Felülről tekintve az eseményeket felmerül bennem, mintha most az ördög vágna vissza. Megfoszt bennünket, de legalábbis a háttérbe szorít a halottainkról és a szent példaképeinkről való megemlékezéstől és az ünnepkört önmaga imádata irányába fordítja, amit elismer Anton Szandor LaVey, a Sátán Egyházának alapítója is, aki a sátánimádat legnagyobb ünnepének ismeri el a Halloween-éjszakát.
„Örülök, hogy a keresztény szülők legalább évente egyszer megengedik a gyerekeiknek, hogy a sátánt imádják.”Forrás: Halloween: a sátán imádatának ünnepe – Katolikus.ma
Újra folytatva:
„Írországban az All Hallow’s Eve azaz a „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta.” – majd folytatódik Jack legendájával és a marharépából töklámpásba átváltott későbbi maskarázás leírásával.Mindez egyetlen oldalon: Dávidné Bajor Ágota – N. Székely Noémi – Vizvárdy Rita SSS – Isten szeret engem! Kézikönyv 5-7 éves gyerekek hitre neveléséhez. Ecclesia Szövetkezet, Budapest-Vác, 2012.
Az előesti szentmisék ismeretesek a keresztény kultúránkban, ezért van, aki keresztény eredetként tekint a halloweenre, de a jelenleg tomboló halloween-i őrület hogyan is kapcsolódik keresztény értékeinkhez?
Megkérdeztem az első védő érvelőt, aki ártalmatlan farsangként tekint az egészre, hogy pontosan mit is ünnepel október 31-én? Az elmúlt 4 napban nem tudott erre választ adni. És megértem. Mert én sem értem ezt az őrületet és tömeges értékvesztést, ahogy a húsvétból a nyuszi ünnepe; a karácsonyból pusztán a szeretet és a család ünnepe lesz, kihagyva a Szentcsaládot, akikkel az egész megtestesülés misztériuma indult; Pünkösd kapcsán is a legtöbben csak a munkaszünetig jutnak el, nem tudnak a Szentlélek kiáradásáról és az Egyház születésnapjáról, és így tovább. Kihasználjuk a munkaszünet nyújtotta előnyöket és kihagyjuk az Istent, akinek közeljöttéről az egész szól.
Kesereghetnék vagy vitatkozhatnék tovább az ünnep eredetén, de igazából nekem a jelennel és a jövővel van dolgom, ahogy remélem az Olvasónak is! Megrémít az, hogy nem gondolunk bele a következményekbe!
Van, aki önként, és van, aki már muszájból megy bele a halloweenbe, mert elvárják tőle – legyen szó felnőttről vagy gyerekről, pedagógusról vagy igazgatóról. De vajon normális az, hogy október közepén rémisztő tökök és halálkultuszos dekorációk vannak kitéve óvodák és bölcsődék udvarára? Vagy épp a bevásárlóközpontokba és cukrászdákba? Hogy a tantermekben pókhálók között kell Isten szeretetéről beszélnem? Hogy vannak katolikus iskolás tanítványaim is, akik közül egyre több gyerek idéz szellemet és néz rendszeresen horrorfilmeket? Jót tesz nekik a sok rémisztő, pókhàlós halàlkultusz, amikor amúgy is túl vannak ingerelve? Nem inkább reményteli, pozitív képeket kellene látniuk? Vajon foglalkozik valaki ezeknek a gyerekeknek az idegrendszeri sérüléseivel? Hogy miért álmatlanok? Hogy miért vannak rémálmaik? Csepp a tengerben a heti 1 hittanóra az állami iskolákban, miközben a hét többi napján ezek az ingerek veszik körül őket.
Hogy lehet, hogy rendszeres hitoktatásban részesülő felsős hittanos még hetek múlva is félve kérdezgeti a horrorfilm megnézése után, hogy:
„de akkor az apácák tényleg nem gonoszak? Nem kell félni tőlük?”
Miközben előtte minden évben hallott a szerzetességről, külön megszentelt élet projektheteket is tartottunk, néztünk képeket, interjúkat, szerzetesi flashmobokat, részleteket az Apáca showból, ami mind-mind a szerzetesek életközeliségét igyekezett elmélyíteni, és mégis a rettegés nyert éveken keresztül. 2018-ban jött ki a film, a hittanosom idén tudta azt kimondani, hogy most már nem a félelem az első gondolata, ha meghallja az apáca kifejezést, pedig belevaló, értelmiségi diákról van szó. Ugyanígy járt egy felnőtt, több diplomás keresztény férfi ismerősöm is, aki puszta kíváncsiságból nézte meg a horrort, majd napokig nem tudott aludni. Kínosan kinevette saját magát, de érezhető volt rajta, hogy ott egy komoly függésben tartó befolyásolás alá került a film hatására.
Volt olyan is, hogy egy édesanya számonkért, hogy felsőben, húsvét előtt miért hoztam szóba hittanórán a kereszthalált és a feltámadást, mert emiatt sírva kelt fel egyik éjjel a gyereke. A következő találkozáskor félrehívtam a diákomat, beszélgettünk és elmondta, hogy hetek óta kéri az anyukáját, hogy halkítsa le a tévét, mert állandóan üvölt belőle a horror, de mivel nagyot hall, ezért maximum 1-2 fokozatot vesz lejjebb és nem figyel oda a lánya kérésére. A falak pedig vékonyak…
Volt olyan év, hogy kampányoltam a halloween-i buli ellen, mert cukorkagyűjtő farsangnak van álcázva a sátán és a démonvilág ünneplése, miközben a valódi ünnepről semmit sem tudnak a gyerekek. Otthon rengeteg helyen tabu, ha meghal egy családtag. Nincs átbeszélve, a feltámadás is csak ritkán jön szóba. Sokkal többet hallják a reinkarnáció gondolatát, csak épp ez is ellentétes Jézus tanúságtételével, aki előre ment, hogy helyet készítsen nekünk!
„Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek. Ha aztán elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok.”Jn 14,1-4
„Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak.”Jel 21,3-5
Az életünk boldog beteljesedése vár Ránk! Nem kell félnünk a haláltól, mert az egy átmenet Isten országába! Akik itt a földön keresik Istent, odaát is Vele élhetnek egy örökkévalóságon át! Mégpedig tökéletes testben, amit nem kell már etetni, altatni, gondozni, mert nem tud többé meghalni. Ahol nem lesz többé szomorúság, csak öröm, béke, boldogság, Isten dicsőítése. Ahol a szeretteinkkel örökké együtt lehetünk, és nem kell és nem is tudunk visszajönni erre a földi életre tovább küzdeni, pláne nem egymást ijesztegetni!
Sok felnőtt, legyen szó szülőről vagy pedagógusról, kínosan áll a témához, inkább kikerüli, vagy kliséket hangoztat, miközben a gyerekek nem kapnak valódi válaszokat a halál miértjére, alig hallanak az örök élet ajándékáról, Jézus megváltó szeretetéről, amit csupán el kellene fogadnunk.
Összegzésül tehát a gyermekek és a jövő generációjának féltése a legfőbb problémám. A halloween ugyanis azt tanítja a gyerekeknek, hogy következmények nélkül játszhatnak a szellemekkel és a démonokkal, holott a Biblia rengeteg ördögűzési esetet leír, olyat is, akikkel még a Jézust követő tanítványok sem bírtak.
„Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett.„Mióta szenved a bajban?” – kérdezte apját. „Kicsi kora óta – válaszolta. – Sokszor tűzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk.” Jézus így felelt: „Ha valamit tehetsz?… Minden lehetséges annak, aki hisz.” A fiú apja erre felkiáltott: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: „Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belőle, és ne térj többé vissza belé!” Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belőle.”Mk 9,20-26
„Amikor bement a házba, tanítványai külön megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” „Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására” – felelte.”Mk 9,28-29
Amíg csak kísértések érnek bennünket, Istentől kapott hatalmunk van nemet mondani és ellenállni! Amikor már megszállásig fajul a helyzet, az életünk is veszélybe kerülhet, és könnyen lehet, hogy egzorcista atyára lesz szükségünk mindazzal együtt, hogy gyökeresen Isten felé fordítjuk az életünk irányát.
A felelőtlen játszádozás mellett azt is sugallja a halloween, hogy ha sokan „ünneplik”, akkor én is csinálhatom, ennyien nem tévedhetnek, ártatlan csíny és mókázás az egész. A „farsangozás” ez esetben Isten 1. parancsolata elé kerül: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”. Mégis sokan hetekig dekorálják minél hátborzongatóbbá az otthonukat, miközben eszük ágában sincs kimenni a temetőbe megemlékezni az elhunytakról. Ha annyira ártalmatlan a halloween, hogy lehet, hogy csak a halál ijesztő jelképeire szűkül le a beöltözési lehetőség? Miért akar mindenki démon, ördög, szellem, csontváz, boszorkány lenni, de alig vállalja valaki a szenteknek való beöltözést? És ha valaki mégis szentnek öltözik, hogy hogy őket kiközösítik, amikor ők tényleg a túlvilághoz tartoznak és az ő életüket legalább követendő példává lehet tenni? Ők a Mennyország győztesei, az értékes élet megtestesítői, mégis ők kerülnek parkoló pályára? És igen, otthon is imádkozhatunk a szentek közbenjárásáért, de vajon hány szülőnek jut eszébe védelmi imát kérni a gyermekére? Hogy ha el is engedi csokit gyűjteni, legalább ártó következmények nélkül jöjjön haza? Vagy ha nem is ismer ilyen imát, legalább a Szent Mihály arkangyal imáját elmondhatnák:
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével
taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Ámen.
*
Féltem a gyerekeket a halloween őrületétől, mert bár jópofa csokigyűjtésnek tűnik, valójában a halálkultusz ördögi beavatásába, rituáléjába tartozik, egyfajta meghívó, aminek pszichés következményei a sok félelmetes arc miatt álmatlanság, rémálmok, szorongás is lehetnek. Aki szeretne erről többet hallani és jobban felismerni az okkult dolgokat, szeretettel ajánlom neki Győr-Ménfőcsanakon a Szent Ignác Lelkiségi Iskola – Szabadító szolgálatos lelkigyakorlatát. Ott konkrét esetek és tanúságtételek is elhangzanak az ördög manifesztációjáról, mert sosem az elhunyt személy tér vissza, hiszen honnan is lenne rá hatalma? Az ördög veszi fel a jellemzőit és álcázza magát azoknak, akiket a hatalmába akar keríteni, és akik jóslás, szellemidézés, jövendőmondás, tarot kártya, hipnotizálás és egyéb istentelen dolgokkal keresik a végül vele való kapcsolatot. Aki igazán borzongani akar, azok inkább nézzék meg A pápa ördögűzője című filmet, ami Amorth atya naplói alapján készült! Ez a film legalább az Istenbe vetett hitet erősíti és helyére teszi a halálkultuszt keresők viccelődésnek hitt gondolatvilágát.
Szeretettel buzdítom mindnyájunkat, hogy inkább „Mennyei partikat” szervezzünk, ahogy azt egyre több helyen évek óta teszik. Idén a Harkányi Római Katolikus Plébánia hirdetése fogott meg a leginkább.
Belépés csak szentnek vagy angyalnak öltözve lehetséges.
A programkínálatban szerepel: zene, játék, sejtelmes keresgélés, édességgyűjtés, éjszakai világosság útja járás a templomban. Jelmondat: Csokit vagy csodát? Az ilyen kezdeményezésen a gyerekek nem maradnak ki a kortársaik által megélt élményekből, amit reálisan nézve már nem fogunk tudni kikerülni, mégis biztonságos közegben, hasonló értékrendű barátok között és a mennyország örömét a szívükbe zárva készülhetnek a valódi ünnepre! Mindenszentekre és a november 2-i halottak napjára.
Egy mennyei partin vagy otthon többször átbelbeszélgetve megtanulhatják, hogy a szentek nem tökéletesek, de a könnyebbik út helyett Istent választották! Gyakorolhatják, hogy a szentek segítségül hívhatók! Rácsodálkozhatnak, hogy bárkiből lehet szent, még a keresztényeket üldöző Saulból is, aki megtérése után Krisztus apostola lett! A szentek jelek, akik irányt mutatnak, hirdetik a kegyelem gazdagságát és Isten feltétel nélküli szeretetét! Elmélyítik a bizalmat az Isten minden embert üdvözíteni akaró terve iránt! Keresztény felelősségünk a jövő nemzedékének lelkét óvni és építeni! Imádkozzunk Értük, hogy ne a tömeget, hanem valóban Krisztust kövessék! Ezekben a napokban odahaza is tudunk közösen hitről és szentekről szóló filmeket nézni és átbeszélni, otthon is hallgathatunk a mennyország öröméről szóló dicsőítéseket, pl. Pintér Bélától és Csiszér Lászlótól! Vannak szentekről szóló társasok is, pl. a Bingó 2, de mi magunk is lehetünk kreatívak. Készíthetünk memória kártyákat képekkel vagy ismérvekkel. A híd-tan oldalon is vannak imádkozó angyalka ötletek. A tantermeinket és otthonainkat szentekkel, a mennyország jelképeivel és felirataival, bibliai idézetekkel is díszíthetjük! Ha mégis felbukkannak félelmek, furcsa jelenségek, én mindig arra bíztatom a környezetemet: Mondogassák addig, hogy: „Bízom Benned Jézus!”, amíg valóban el nem hiszik, és meg nem szűnik a félelmük! Ha azonban a szüleikkel sem találnak magyarázatot, hívjanak papot – év elején amúgy is (ingyenes) szokás otthonaink megáldása, de bármikor lehet házat szentelni!
Nem vagyunk tehát eszköztelenek, rengeteg lehetőség áll előttünk! A kérdés csak az, mi mit fogunk ünnepelni ezekben a napokban?
Írta: Csonka Laura, hitoktató
