A palóc nép összetartozásának erősítéséért 19 éve tartják meg július első szombatján a Palócok Vigyázó Keresztjének búcsúját a Nógrád vármegyei Herencsényben.
Várjuk az imádkozó és ünneplő híveket, hogy a Szentháromságos Isten erősítse meg e népet palócságukban, hitükben, gyökereikben, valamint hogy a Kereszt helyszínének békés rendezése megkezdődhessen.
Evangéliumi mottó: Az új bor új tömlőkbe való. Mt 9,14-17
SZERETETTEL VÁRJUK A BÚCSÚI ZARÁNDOKOKAT ÉS VENDÉGEKET
Az autóknak illetve autóbuszoknak az Önkormányzat parkolóhelyet biztosít.
9:00 A gyalogos búcsúi zarándokok fogadása
10:00 Indulás körmenetben a templomhoz a vendéglátó sátortól
10:20 TEMPLOM – KÖNYÖRGÉS a Teremtőhöz a palócságunk, hitünk és gyökereink megerősítéséért, a Kereszt helyszínének békés rendezéséért.
10:35 KÖRMENET a templomtól a szentmise helyszínére
11:00 SZENTMISE a szabadtéri színpadnál – főcelebráns és szónok: Palya János, Tura plébánosa, a hatvani kerület esperese
GYÓNÁSI LEHETŐSÉG a délelőtt folyamán a kijelölt helyszíneken.
13:00 EBÉD
15:00 KÖSZÖNTŐ – Bucsánszki Csaba, polgármester
DÉLUTÁNI FALUNAPI PROGRAMOK
Arcfestés, ugrálóvár, óvodások műsora, Terka néni meséje, Herencsényi Hagyományőrző csoport, Együtt Egymásért Egyesület asszonykórusa, Szügyi Népdalkör, Szandai Kövirózsa Dalkör
17:00 Nemazalány
18:00 Doree
19:00 Roberto
19:40 Say my name dance csoport
20:00 Szabadtéri bál és disco a Cserhát Sound jóvoltából
Herencsényi Szent Mihály Arkangyal Plébánia
Herencsény Község Önkormányzata
Simon Zoltán SC, plébániaszervező állandó diakónus
Vagyóczky József, nyugalmazott plébános
Bucsánszki Csaba, polgármester
ÍGÉRETEK A SZENT KERESZT TISZTELŐINEK
ÍGÉRETEK, melyeket az Úr Jézus a Szent Kereszt tisztelőinek adott. Az ígéreteket Chambon Mária Márta vizitációs nővér kapta az Úr Jézustól. Márta nővér a franciaországi Chambéry-i zárda lakójaként kapta a kinyilatkoztatásokat, és ott is halt meg 1907.március 21-én. Általa kaptuk meg a Szent Sebek tiszteletét is.
1. Akik a feszületet a lakásukban, vagy dolgozószobájukban kifüggesztve virággal díszítik, azok hivatásukban, munkájukban, és minden vállalkozásukban sok kegyelmet és eredményt érnek el; szenvedéseikben és nehézségeikben is gyors segítséget és vigaszt nyernek.
2. Akik kísértésben és küzdelemben – főleg ha harag támad bennük – néhány percre a feszületre tekintenek, azonnal úrrá lesznek önmaguk felett és győztesen kerülnek ki a kísértésből, a bűn elleni küzdelemből.
3. Akik naponta egynegyed óráig szemlélik a kereszten való szenvedésemet, azok szenvedéseiket és nehézségeiket kezdetben türelemmel, s egy idő után örömmel viselik el.
4. Akik bűneik felett érzett mély bánattal szemlélik Szent Sebeimet a kereszten, azok hamarosan utálatot éreznek a bűnnel szemben.
5. Akik gyakran, de naponta legalább kétszer felajánlják három órai haláltusámat a kereszten a Mennyei Atyának elégtételül hanyagságukért, közömbösségükért, s a belső isteni sugallatok követésének elhanyagolásáért, azok megrövidítik a hanyagságukért, közömbösségükért kijáró büntetést, vagy teljesen mentesülnek a büntetés alól, attól függően, hogy mily gyakran teszik a felajánlást.
6. Akik áhítattal és bizalommal imádkozzák naponta a Szent Sebek rózsafüzérét, s eközben a feszületen való szenvedésemet szemlélik, azok kegyelmet nyernek arra, hogy minden kötelességüket lelkiismeretesen teljesítsék, s példájuk által másokat is hasonló buzgóságra segítsenek.
7. Akik másokat a Szent Kereszt, Drága Vérem és Szent Sebeim tiszteletére serkentenek és a Szent Sebek olvasóját terjesztik, azok minden ügyükben és kérésükben gyors meghallgattatást nyernek.
8. Akik egy ideig naponta imádkozzák a keresztúti ájtatosságot, s azt a bűnösök megtéréséért ajánlják fel, azok megtéríthetnek egy egész egyházközséget.
9. Akik életükben legalább három esetben tisztelettel felkeresik keresztemet, s a Mennyei Atyának a keresztem előtt felajánlják szenvedéseimet, haldoklásomat, Szent Sebeimet, és Drága Véremet saját bűneikért, azok haláltusa és félelem nélküli szép halállal halnak meg.
10. Akik minden péntek délután 3 órakor egy negyed órán át a kereszt előtt hódolva megemlékeznek keresztkínomról, haldoklásomról és Drága Véremmel egyesítve felajánlják szenvedéseimet a Mennyei Atyának bűneikért, s annak a hétnek haldoklóiért, azok a szeretet és tökéletesség magas fokát érik el, és biztosak lehetnek afelől, hogy a gonosz lélek nem árthat többé se testüknek, se lelküknek.
IMA A KERESZT ELŐTT
Szent Ferenc ajkán akkor hangozhatott el ez az ima, amikor San Damiano templomában a keresztről így szólt hozzá az Úr: “Menj, Ferenc, és építsd fel házamat, mely, mint látod, romokban hever” (2Cel,10). Ez 1206. januárjában történhetett. Az imádság szavai attól fogva érlelődtek és csiszolódtak tovább Ferencben. Elképzelhető, hogy eredetileg olaszul keletkezett, és a ránk maradt latin szöveg annak fordítása.
Fölséges és dicsőséges Isten,
ragyogd be szívem sötétségét,
és adj nekem
igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet,
érzéket és értelmet, Uram,
hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
ASSISI SZENT FERENC IMÁJA
Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.
Uram, tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
hogy összekössek, ahol széthúzás van,
hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.
Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak,
nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek.
Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre. Amen.
SZALÉZI SZENT FERENC IMÁJA – A KERESZT
Szalézi Szent Ferenc a vigasztalás mestere volt, mindenkivel jóságosan, együttérzően bánt. Jellemző mondata: „Egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.”
Ha minden angyal, ha a világ minden tudósa
tanulmányozta volna,
mi válik hasznodra ebben vagy abban a helyzetben,
miféle szenvedés,
próbatétel vagy fájdalmas veszteség,
nem találhattak volna
hozzád illőbbet,
mint azt, ami ért.
Isten örök Gondviselése
kezdettől fogva kigondolta,
hogy ezt a keresztet saját Szívéből
értékes ajándékként neked adja.
Mielőtt elküldötte volna,
mindentudó szemével megszemlélte,
isteni értelmével átgondolta,
bölcs igazságosságosságával megvizsgálta,
szerető irgalmával átmelegítette.
Mind a két kezével megmérte,
hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb,
egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.
Azután megáldotta szent nevével,
fölkente kegyelmével,
beléje lehelte vigaszát,
és még egyszer rád és bátorságodra pillantott.
Így most egyenesen az égből jön feléd,
mint Istennek hívása
s könyörülő szeretetének ajándéka,
hogy egészen önmagaddá légy,
és Istenben megtaláld beteljesülésedet. Ámen.
Istenünk, te a lelkek üdvössége érdekében úgy akartad, hogy Szalézi Szent Ferenc püspök mindenkinek mindene legyen. Segíts, hogy példája szerint mi is fáradhatatlanul szolgáljuk embertársainkat és engedd jóságosan, hogy testvéreinket szolgálva mi is tanúságot tegyünk gyengéd szeretetedről! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
ZARÁNDOK INFORMÁCIÓK
MI A BÚCSÚ?
Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése. A búcsút a katolikus ember – aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket – az Egyház segítségével nyeri el. A búcsú lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részlegesen vagy teljesen szabadít-e meg. Minden hívő nyerhet búcsúkat önmaga számára vagy az elhunytak javára.
A BŰNÖK BÜNTETÉSE
Ahhoz, hogy az Egyház ezen tanítását és gyakorlatát megérthessük, tudnunk kell, a bűnnek kettős következménye van. Egyrészt a súlyos bűn megfoszt az Istennel fennálló közösségtől, és ezért alkalmatlanná tesz az örök életre, az ettől való megfosztottság pedig „az örök büntetés”. Másfelől minden bűn – még a legkisebb is – a teremtményekhez való rendetlen ragaszkodással jár, ami szükségessé teszi a tisztulást, akár itt a földön, akár a halál után, az úgynevezett purgatóriumban (tisztítótűz, tisztítóhely). E tisztulás szabadít meg attól, amit „ideigtartó büntetésnek” nevezünk. E kétféle büntetést nem szabad valamiféle bosszúnak tartani, amellyel Isten kívülről sújtja az embert, hanem a bűn természetéből származó valóságként kell felfogni. Egy lángoló szeretetből fakadó megtérés létrehozhatja a bűnös teljes megtisztulását, úgy hogy semmi büntetés nem marad fenn. A bűn megbocsátása és az Istennel fennálló közösség helyreállítása magával hozza a bűn örök büntetéseinek elengedését, az ideigtartó büntetések azonban megmaradnak.
A keresztény embernek mindenfajta szenvedést és megpróbáltatást türelemmel kell viselnie, és amikor eljön a nap, a halált derűs lélekkel kell fogadnia. Az irgalmasság és a szeretet cselekedetei, az imádság és a különböző vezeklési gyakorlatok által igyekeznie kell, hogy teljesen levesse magáról a „régi embert” és magára öltse az „új embert”.
A SZENTEK KÖZÖSSÉGÉBEN
Az a keresztény ember, aki törekszik arra, hogy megtisztuljon bűneitől és Isten kegyelme segítségével megszentelődjön, nincs egyedül. Isten valamennyi gyermekének élete Krisztusban és Krisztus által, minden más keresztény testvér életével Krisztus misztikus Testének természetfeletti egységében, mint egy misztikus személyben, csodálatosan egybekapcsolódik. A szentek közösségében a hívők között – akár már otthon vannak a mennyei hazában, akár a tisztulás helyén szenvednek, akár még a földi zarándokúton vannak – valójában a szeretet és az lelki javak bőséges cseréjének maradandó köteléke áll fenn. E csodálatos cserében az egyik életszentsége javára van a többieknek, mégpedig fokozottabban, mint ahogy egynek bűne ártani tudott a többieknek. Így a szentek közösségének segítségnyújtása lehetővé teszi a bűnbánó bűnös számára, hogy büntetéseitől gyorsabban és hatékonyabban tisztuljon. A szentek közösségének e lelki javait az Egyház kincstárának is nevezzük. E kincstár nem az anyagi javak módján, évszázadokon át összegyűlt javak halmaza, sokkal inkább az a végtelen és kimeríthetetlen érték, amellyel a mi Urunk Krisztus érdemei és engesztelései bírnak Isten színe előtt. Ezeket az értékeket felajánlotta, hogy az egész emberiséget megszabadítsa a bűntől és eljuttassa az Atyával való közösségbe. Az Egyház kincstára maga Krisztus, a Megváltó. Ezen kívül e kincshez tartozik az a valóban mérhetetlen, megszámlálhatatlan, kimeríthetetlen és mindig új érték is, amellyel Isten színe előtt a Boldogságos Szűz Mária és az összes szentek jócselekedetei és imádságai rendelkeznek. Ők követték Krisztust, az Urat az ő kegyelmével, megszentelődtek, és véghezvitték az Atya által rájuk bízott művet. Megvalósították saját üdvösségüket, és ezáltal a Misztikus Test egységében hozzájárultak testvéreik üdvösségéhez is.
ISTEN BOCSÁNATÁNAK ELNYERÉSE AZ EGYHÁZ ÁLTAL
A búcsút az Egyház által lehet elnyerni, amely a Jézus Krisztustól kapott oldó és kötő hatalom birtokában közbenjár egy keresztény érdekében, és megnyitja neki Krisztus és a szentek érdemeinek kincstárát, hogy az irgalmasság Atyjától elnyerje a bűneiért járó ideigtartó büntetések elengedését. Ily módon az Egyház nem csupán segítségére akar sietni ennek a kereszténynek, hanem a jámborság, a vezeklés és a szeretet cselekedeteire is serkenteni akarja. Mivel a tisztulás útján lévő elhunyt hívők tagjai a szentek ugyanazon közösségének, segíteni tudunk rajtuk többek között azzal is, hogy búcsúkat nyerünk számukra úgy, hogy a bűneikért járó ideigtartó büntetés elengedést nyerjen.
A zarándoklatokról
A zarándok
A zarándoklás (latinul peregrinatio) nem pusztán egyszerű utazás, túra vagy kirándulás. A zarándok nemcsak fizikai utat tesz meg egy szent helyre, hanem belső utat is Isten, valódi önmaga és mások felé. Kicsiben járva élete kanyarokkal, elágazásokkal, hegy- és völgymenetekkel, tévelygésekkel teli útját, keresi annak értelmét és célját. Kiszakadva a hétköznapok taposómalmából testi-lelki felfrissülést, megnyugvást, elcsendesedést és megtisztulást remél.
A zarándoklás
Egész földi életünkben úton vagyunk. Itt tartózkodásunk véges, vándorlásunk születésünktől halálunkig tart. Átutazók vagyunk, az élet zarándokai.
Aki zarándokol, kettős, külső-horizontális és belső-vertikális utat jár be: egyrészt fizikailag úton van egy szent hely felé, másrészt úton van a lelke legmélye, valódi önmaga és Teremtője felé. Keresi a választ élete legfontosabb egzisztenciális kérdéseire: Honnan jön, hová tart? Mi élete értelme és célja?
Aki zarándokol, az életét járja kicsiben.
Kiszakadva a hétköznapok mókuskerekéből, távolságot vesz megszokott életmódjától, hátrahagyja otthonát, az ismerős tájat, megszokott kényelmét és biztonságát. Idegenné és kiszolgáltatottá válik.
Csak a legszükségesebbet viheti magával, hisz mindenét a hátán cipeli. Megtapasztalja, mi az a kevés, amire valóban szüksége van a boldog élethez, s mik a valódi értékek az életben.
A természetben szívének ritmusára járva elcsendesedik, időt szán önmagára és az őt foglalkoztató kérdésekre. Míg az út kihívással teli nagy kaptatóin, beláthatatlan kanyarain, kitartást igénylő hosszú egyenesein feszegeti fizikai határait, kívülről tekint rá saját életére. Látja élete nagy döntést kívánó kereszteződéseit, s figyeli a jeleket, melyek útba igazítják. Az idő múlásával egyre jobban jelen tud lenni a pillanatokban, kifinomul benne a látás, észlelés és odafigyelés képessége.
Zarándoktársai és az isteni gondviselés révén megtapasztalja, hogy nem egyedül járja az utat. Megtanul segítséget adni és elfogadni. Idegenként járva az utat, megéli azt, hogy befogadják.
A zarándoklás által lehetőséget kapunk arra, hogy szívünkbe írt belső GPS-ünkkel meghatározzuk, merre tart életünk útja, s ha szükséges, újrahangoljuk életünk iránytűjét.
A zarándok jel a külvilág számára. Emlékeztet arra, hogy mindnyájan úton vagyunk.
A keresztény zarándoklás
A zarándoklás napjainkban széles körben elterjedt jelenség. Nemcsak vallásukat gyakorló emberek indulnak zarándokútra, hanem olyanok is, akik kíváncsiak, valamit keresnek vagy egyszerűen élményt akarnak szerezni. Sok zarándokra igaz, hogy valamilyen nyugtalanság, hiányérzet hajtja őket, hogy útra keljenek.
Keresztény hitünk szerint minden zarándoklatnak végső elindítója az a vágy, amit Szent Ágoston így fogalmaz meg: „Magadnak teremtettél minket, s nyughatatlan a szívünk, míg csak el nem pihen benned”. (Vallomások, I,1)
Az ember az életét Istentől kapta, s halála pillanatában Őhozzá tér vissza. Az emberi lélek hasonlít a fészkéből kiesett fiókához, aki visszavágyik oda, ahonnan kihullott és egész életében kutatja a visszafelé vezető utat. Isten az embert saját képmására teremtette, maga felé vonzza, s a szívébe írta az Isten iránti vágyódást. Az ember arra teremtetett, hogy útra keljen. Mozgásának oka, hogy keresi a boldogságot, ami már itt a földön is megtapasztalható Isten gondviselésében, s felénk való közeledésében, melynek tetőpontja Jézus személye és személyes szeretete. Az örökkévalóság vonzásában élve lépdel egyre közelebb Teremtőjéhez, mert a szívében-lelkében lévő űrt csak az Istennel való találkozás, s halála után az Ő színről színre látása tudja teljességgel betölteni.
Gáll Zsófia
zarándok tábor szakmai vezető
