Érdemes időről-időre elgondolkodnunk a családok nemzetet, egyházat megtartó erejéről, a kis családegyházakban rejlő erő és hit jelentőségéről.
„A keresztény család arra hivatott, hogy a maga sajátos és eredeti módján tevékenyen és felelősséggel vegyen részt az Egyház küldetésében azáltal, hogy létével és tetteivel mint az élet és a szeretet bensőséges közössége az Egyház és a társadalom szolgálatában áll.” (FC 50.)
„Amikor a családon belül már fölébredt a missziós lelkület, ez a családi egyházat arra serkenti, hogy Krisztus jelenlétének és szeretetének ragyogó jele legyen a „távolállóknak”, a még nem hívő családoknak, illetve azoknak a családoknak, amelyek ugyan keresztények, de nem élik a hitüket.
Ez a misszionáló család arra hivatott, hogy „példájával és tanúságával” megvilágosítsa „azokat, akik keresik az igazságot”. (FC 54.)
A család a nemzet és az egyház alapsejtje – Marton Zsolt családreferens püspök videóüzenete
