Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok! Lk 24,35-48
Használja Android telefonján az Olvasó módot és hallgassa meg a hirdetéseket.
A szentmiseáldozat bemutatásának közösségi szándékai és az igeliturgia imaszándékai:
1. A békéért, az Ukrajnában élő kárpátaljai magyar és ukrán testvérekért; Izraelért és Palesztínáért!
2. A betegekért!
3. Papi és szerzetesi hivatásokért! Püspökökért, papokért és diakónusokért!
4. Magyar hazánkért, nemzetünkért, a fiatalokért, a házasokért és a családokért!
5. A keresztelendőkért, a keresztszülőkért, a leendő elsőáldozókért, bérmálkozókért, jegyesekért, a kispapokért és családjaikért!
6. Imaapostolság áprilisban: a nők szerepéért!
7. A megosztottság megszűnéséért!
8. A lelki megújulásért és az evangelizációért, az egyházköségeinkért!
9. A tisztítótűzben szenvedő lelkekért!
IMAAPOSTOLSÁG ÁPRILISBAN: Imádkozzunk, hogy a nők méltóságát és rendkívüli értékét minden kultúrában elismerjék, és hogy megszűnjön a világ különböző részein tapasztalható kirekesztésük, megalázásuk.
HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA
ÁPRILIS 14.
Gyónási lehetőség a szentmisék előtt és után.
A szentgyónásról ITT.
Szombat – elővételezett
16:00 Szanda – Igeliturgia
Vasárnap
10:00 Cserhátsurány – Szentmise
12:00 Terény – Szentmise
14:00 Cserháthaláp – Szentmise
14:00 Herencsény – Igeliturgia
- 15. HERENCSÉNY 17:30 – Szentóra az Oltáriszentség előtt
- 18. TERÉNY 18:30 – Szentóra az Oltáriszentség előtt
- 20. ELSŐÁLDOZÓK – CSERHÁTSURÁNY 10:00 – Gyermekek és szülők közös felkészülési alkalma az iskolában.
- 25. CSERHÁTSURÁNY 8:00 – Iskolamise
- AZ ÖT EGYHÁZKÖZSÉG PÜNKÖSDVÁRÓ LELKIGYAKORLATA CSERHÁTSURÁNYBAN – Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz. Jn 15,1-8
Készüljünk közös imádsággal, a Pünkösdváró kilenceddel!
ÁPRILIS 26.
8:00-12:00 Iskolások lelki délelőttje
18:00 Szentmise – Újmisés Juhos Benjamin OFM Szécsényből
ÁPRILIS 27.
9:00-15:00 Elsőáldozó szülők családos napja
16:00 Szentmise – Hulitka Róbert atya Bercelből
ÁPRILIS 28.
16:00 Szentmise – Szabó Gábor atya, Balassagyarmat káplánja
HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA
ÁPRILIS 21.
Gyónási lehetőség a szentmisék előtt és után.
A szentgyónásról ITT.
10:00 Cserhátsurány – Igeliturgia
10:00 Herencsény – Szentmise
12:00 Terény – Igeliturgia
12:00 Szanda – Szentmise
14:00 Cserháthaláp – Igeliturgia
A Nagypénteki KERESZTÚT után a FÉNY és az ÖRÖM útja a FELTÁMADOTT nyomában
A keresztény élet a húsvéti misztérium által teljesedik ki.
Krisztus bűneinkért meghalt és üdvösségünkért győzedelmesen visszatért a sírból.
Az ő feltámadása határtalan örömöt visz minden keresztény életébe.
A Húsvét utáni hetek imádsága a Via Lucis, amely ITT imádkozható.
A könyvecske pedig a plébánián vagy ITT megvásárolható!
A Péliföldszentkereszten található Via Lucis, Öröm Útja szoborcsoport megalkotója Párkányi Raab Péter, balassagyarmati származású szobrász.
A kilnenc nap imái ITT olvashatók!
Szeretettel köszöntünk minden kedves testvérünket, akik ezen a héten ünnepelték a névnapjukat, a születésnapjukat vagy a házassági évfordulójukat! Isten áldjon Benneteket!
Köszönünk minden imádságot, jó szándékot, látható és láthatatlan segítséget, adományt! Isten fizesse meg!
Ferenc pápa megnyitotta az imádság évét – Részletek ITT
Részletek a Katolikus Egyház Katekizmusából
„Számomra az imádság a szív dobbanása, egyszerű, ég felé küldött tekintet, a hála és a szeretet kiáltása mind a megpróbáltatás, mind az öröm idején.” – Lisieux-i Szent Teréz
A ZSOLTÁROK, A KÖZÖSSÉG IMÁDSÁGA
2585 Dávidtól kezdve a Messiás eljöveteléig a szent könyvekben mindenütt találhatók imaszövegek, melyek az önmagukért és másokért mondott imádság elmélyüléséről tanúskodnak. [36] A zsoltárokat lassanként egy öt könyvre tagolt gyűjteménybe foglalták: a Zsoltárok („Dicséretek”) könyve az imádság kiemelkedőbb művei az Ószövetségben.
2586 A nagy ünnepek alkalmával Jeruzsálemben és minden szombaton a zsinagógákban a zsoltárok táplálják és kifejezik Isten népének mint gyülekezetnek az imádságát. Ez az imádság egyszerre személyes és közösségi: azoké, akik imádkozzák, és minden emberé; a szent Földről és a diaszpóra közösségeiből száll az ég felé, de az egész teremtést átöleli; megemlékezik a múlt szabadító eseményeiről és kitárul a történelem végéig; megemlékezik Isten már beteljesedett ígéreteiről és várja a Messiást, aki az ígéreteket véglegesen be fogja teljesíteni. A zsoltárok — melyeket Krisztus imádkozott, s melyek Benne beteljesedtek — Egyháza imádságának maradandóan lényeges részei. [37]
2587 A Zsoltároskönyv az a könyv, amelyben Isten igéje az ember imádságává lesz. Az ószövetségi Szentírás többi könyveiben előfordul, hogy „a szavak (Istentől az emberek javára végbevitt) tetteket hirdetnek, és megvilágítják a bennük rejlő misztériumot. [38] A Zsoltároskönyvben a zsoltáros szavai Isten üdvözítő műveit fejezik ki úgy, hogy azokat Neki énekli el. Ugyanaz a Lélek indítja Isten művét és az ember válaszát. Krisztus mindkettőt összeköti. Őbenne a zsoltárok szüntelenül tanítanak bennünket imádkozni.
2588 A zsoltárok imádságának sokféle kifejezése egyszerre ölt formát a Templom liturgiájában és az ember szívében. Minden zsoltár — akár himnusz, akár szorongatott helyzet imádsága, hálaadás, egyéni vagy közösségi könyörgés, király- vagy zarándokének, bölcsességi elmélkedés — mindig tükre Isten nagy tetteinek, melyeket népe történelmében és a zsoltáros által tapasztalt emberi helyzetekben vitt végbe. A zsoltár tükrözheti egy régi esemény képét, de annyira józan, hogy őszintén imádkozhatja minden idők minden rendű és rangú embere.
2589 Bizonyos sajátságok a zsoltárokban állandóan előfordulnak: az imádság egyszerűsége és keresetlensége; az Isten utáni vágy mindazok közvetítésével és mindazzal együtt, ami a teremtésben jó; a hívő ember nehéz helyzete, akit az Úr iránti megkülönböztetett szeretete miatt ellenségek és kísértések sokasága vesz körül, és aki –remélve, hogy a hűséges Isten cselekedni fog — bizonyos marad az Ő szeretetében és ráhagyatkozik az Ő akaratára. A zsoltárok imádságát mindig a dicséret indítja, ezért e gyűjtemény címe jól megfelel annak, amit tartalmaz: „Laudes”, `Dicsérő énekek’. Mivel közösségi istentisztelet céljából gyűjtötték össze, ezért halljuk a fölszólítást az imádságra, és énekljük rá a választ: „Hallelu-Iah! (Alleluja!), „Dicsérjétek az Urat!”
„Mi kedvesebb tehát, mint a zsoltár? Ezért szépen mondja maga Dávid: »Dicsérjétek az Urat, mert jó a zsoltár; a mi Istenünknek kedves és szép dicsérete legyen!« És valóban; a zsoltár ugyanis a nép áldása, Isten dicsérete, a nép dicsérő szava, mindenek tetszésnyilvánítása, egyetemes beszéd, az Egyház hangja, énekelt hitvallás…” [39]
