Kedves Testvérek!
2024. október 27-től templomunkban nyilvános tiszteletre és felmagasztalásra került egy korábban (1980-as évek) Vagyóczky József atyának adott Szent Kereszt ereklye.
A szentmisén áldotta meg a megtalált ereklyével az összegyűlt híveket Balogh László esperes atya.
Az ereklye előre egyeztetett időpontban és módon megtekinthető.
A Kereszten a felirat: Ss. Crucis D.N.I.C., azaz Sanctus Crucis Domini Nostri Iesu Christi = Isten Fia Jézus Krisztus Szent Keresztje.
Ezek a relikviák püspökök, bíborosok, papok és világiak részére is készült a Vatikán részéről, a világiak számára ma már nem elérhető.
A templomunkba nyilvános tiszteletre és felmagasztalásra kerülő Szent Kereszt ereklyét Sárkány József SVD-től, verbita szerzetestől kapta Vagyóczky József atya az 1980-as években.
Jeruzsálemben, a Golgota hegyén 335. szeptember 14-én szentelték fel azt a bazilikát, amelyet Konstantin császár építtetett, s ahol a Szent Kereszt felmagasztalása történt.
A hagyomány szerint égi útmutatás segítségével Nagy Konstantin császár édesanyja találta meg a Golgotán Jézus és a két lator keresztjeit. Azt hogy melyik lehetett Krisztusé nem lehetett megállapítani, mert az INRI-tábla, amit Pilátus tűzetett a keresztre, külön került elő. A Szent Kereszt kiválasztására Makárius – Jeruzsálem akkori püspökének – javaslatára egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő nőhöz vitték őket, és azt a keresztet nyilvánították Jézusénak, melynek érintésére a nő meggyógyult.
A szegeket, melyekkel Jézus testét a fára feszítették, a császárné a fiának ajándékozta, aki zablát és sisakot csináltatott belőlük. Amiket aztán a csaták közben használt. A kereszt egy részét Rómába vitette és tiszteletére felépítette a Szent Kereszt bazilikát. A másik részét ezüst tokba foglaltatta és Jeruzsálemben hagyta, ezt a püspök minden nagypénteken nyilvános imádásra tette ki. A megtalálás helyén szintén bazilikát emeltettek.
A VII. században II. Hoszrou perzsa uralkodó serege elözönlötte a kelet-római birodalomnak országával határos részeit. A Szent Ilona által megtalált kereszt jeruzsálemi darabját magával vitte. Herakliosz császár azonban győzelmet aratott a betolakodók felett, és visszaszerezte a legszentebb ereklyét. Jeruzsálemi diadalmas bevonulásakor egy angyal megállította Heraklioszt, és felszólította, hogy alázkodjék meg. A császár levetette díszeit, és gyalogosan, saját kezében vitte a relikviát a városba, majd a keresztet oltárra helyeztette. A fogságba esett Hoszrout emberáldozat képen kivégeztette.
A Szent Kereszt megtalálását eleinte szeptember 14-én ünnepelték, mert a legenda szerint Ilona császárnő a keresztet ezen a napon találta meg, de a VII. század fordulóján I. Gergely pápa május 3-ára helyezte át az ünnepet.
Krisztus keresztjét 350 körül találták meg, darabjait a világ minden tájára szétküldték, így került hazánkba is.
A Katolikus Lexikonból
ereklye, relikvia (gör. leipszana; lat. reliquiae, a relinquo ‘hátrahagy’ szóból): általában nagy vallási személyiségek testi maradványai, ruhái, használati tárgyai, melyek kultikus tiszteletben részesülnek. Szoros értelemben Jézus Krisztussal és a Boldogságos Szűz Máriával kapcsolatos tárgyak, valamint a szentek maradványai és használati tárgyai. – A Szentírásban az ~ →csodák leírásában szerepel (2Kir 2,14; 13,21; Mt 9,20; ApCsel 5,15; 19,12; Jel 6,9). – Fajtái. Állagát tekintve kiemelkedő ~ (reliquiae insignes) a →Szent Kereszt és a →szenvedés eszközei, ill. a sztek egész teste, feje, karja, keze, szíve, nyelve, lábszára és kínzott testrésze; közönséges ~ a többi maradványok és használati tárgyak (CIC 1917:1281. k.). Hitelesség szerint: a jóváhagyott ~ hitelességét illetékes egyh. hatóság okmánnyal és pecséttel bizonyítja, lit. tiszt. tárgya lehet; jóvá nem hagyott az okmány nélküli (v. okmányát veszített) ~, csak magán tiszt-ben részesülhet. – Az ~k őrzése rendes körülmények között →ereklyetartóban történik. Kiemelkedő ~ külön engedély nélkül csak tp-ban őrizhető, nem kiemelkedő ~t magánosok is őrizhetnek, sőt maguknál is hordhatnak. – Elidegenítés. A hatályos egyhjog tiltja az ~ eladását. Kiemelkedő és nép részéről nagyon tisztelt ~t elidegeníteni v. más helyre átvinni csak a Sztszék engedélyével szabad (1190. k.). **
kereszt-ereklye: Krisztus keresztjének fönnmaradt részei és szilánkjai. – A →Szent Kereszt megtalálása után azonnal kisebb-nagyobb szilánkokat adományoztak belőle tp-oknak és személyeknek, mint ezt Jeruzsálemi Szt Cirill, É-afrikai föliratok és Aranyszájú Szt János bizonyítják. Konstantinápolyba igen nagy rész került. Rómába még I. (Szt) Szilveszter p. (ur. 314-335) idején került ~, őrzésére épült a →Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilika. I. (Nagy Szt) Leó p-nak (ur. 440-461) Juvenalis jeruzsálemi pátr., Sulpicius Severusnak Nolai Szt Paulinus küldött ~t. Türingiai Szt Radegundis kirnő II. Jusztinosz cs-tól kapott ~t (tiszt-ére írta →Venantius Fortunatus a →Vexilla regis prodeunt himnuszt), ezt az ereklyét osztották tovább a frank birod-ban. I. (Nagy Szt) Gergely p. (ur. 590-604) közvetítésével kapott Theodelinde longobárd kirnő és Rekkared nyugati gót kir. ~t. – Jelentős ~k vannak a róm. Szt Péter-, a velencei S. Marco-baz-ban, Conzában, Nápolyban, Velletriben, a párizsi Notre Dame-ban, a brüsszeli St. Guduleben; Donauwörthben, Wiblingenben, Scheyernben, Maria Laachban, a trieri Szt Mátyás-tp-ban, Limburgban és Kölnben. (IX. [Szt] Lajos a párizsi Saint Chapelle-t a töviskorona és a szegek számára építette.) – A legenda szerint a lengyo-i Lysa Gora tetején álló bencés Szt Kereszt apátságot (Szt) Imre kérésére alapította nagybátyja, Vitéz Boleszláv lengy. kir. A kérést Imre egy ezüstbe foglalt ~vel erősítette meg, melyet atyja, I. (Szt) István kir. a gör. cs-tól kapott ajándékba. **
Pallas X:425. – LThK VI:605. – Kereszty 1998:354.
