A BÚCSÚKRÓL
Az alábbi összefoglalás segítségedre szeretne lenni, hogy elkezdj mélyebben Jézussal élni (a búcsú elnyerése által is), és mélyebb kapcsolatba kerülj az e világon „küzdő” és a másvilágon „szenvedő”, illetve „megdicsőült” egyházzal.
1. Mi a teljes búcsú?
A bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe. De a bűn „nyomai”, a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben); ezért van szükségünk megtisztulásra, vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek az ideigtartó büntetésre, a „tisztítótűzbe”. A teljes búcsú az „ideigtartó” büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadít meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja.
A teljes búcsút így felajánlhatjuk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért vagy önmagunkért.
2. Mik a teljes búcsú elnyerésének feltételei?
A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges:
a) A szentségi gyónás – annak kifejezéséül, hogy az Egyház bűnbocsátó hatalma által akar megbékélni a lélek Istennel.
b) A szentáldozás, lehetőleg a teljes búcsú elnyerésének napján – a Krisztussal való szentségi közösség megvalósításáért.
c) A teljes búcsú elnyerésének legalább általános szándéka.
d) Mentesség minden bűnhöz, még a bocsánatos bűnökhöz való ragaszkodástól is.
e) Imádság a Szentatya szándékára.
+ meghatározott vallásos cselekedet: (ezek közül egyik)
- Teljes 5-tizedes rózsafüzér családban, templomban, közösségben imádkozva
- Legalább fél órás Szentírás olvasás
- Legalább fél órás Szentségimádás
- Keresztút végzése felszentelt stációknál
- templomok búcsúünnepein, a templomban imádkozva, ünnepi mise részvétellel
- Mindenszentek nyolcadában temetőlátogatással
- további módok: 3. részben
3. A tisztítótűzben szenvedő lelkekért miért lehet búcsút felajánlani?
A tisztítótűzben szenvedő lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. A búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház szeretete.
4. Miért nem nyerhető búcsú földön élő felebarátaink részére?
Földön élő embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak – amíg a földön él – magának is van módja búcsú nyerésére.
5. Mi a pápa szándéka?
A pápa szándékai az Egyház nagy szándékai.
6. Hányszor lehet teljes búcsút nyerni?
Minden nap, naponta legfeljebb egyszer. (kivéve testi halálunk napja ekkor saját részre mindenképp nyerhetünk)
7. Miért nevezzük „búcsúnak” ezt az ajándékot?
Eredeti neve „elengedés” (latinul: indulgentia) volt. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar „búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által.
8. Milyen gyümölcsei vannak, ha élünk a búcsúnyerés lehetőségével?•
Mivel törekszünk arra, hogy a legkisebb bűn szándéka se maradjon bennünk (hiszen ez a teljes búcsú feltétele), lélekben megújulunk.
•Segítünk a szenvedő lelkeknek, hogy a mennybe jussanak
•Kapcsolatba kerülünk a túlvilággal (a szenvedő és a megdicsőült Egyházzal): a tisztítótűzben szenvedőkkel (akikért imádkozunk); és a mennyben levőkkel is, hiszen oda kerülnek azok akikért a búcsút felajánlottuk. A megdicsőült lelkeknek pedig kérhetjük közbenjárását. (Megéljük az örömöt, hogy bekapcsolódhatunk Krisztus megváltó művébe (Kol 1,24), hogy segíthetünk egymásnak; hogy élők és holtak együtt tartozunk Krisztus titokzatos Testébe.)
•Elmélyül a kapcsolatunk a földön élő (küzdő) Egyházzal: hiszen az Egyház közvetítésével lehetünk részesei a búcsúnyerés kegyelmének. Magunk erejéből erre sose volnánk képesek. Tehát hálával, s az Egyházzal együtt érezve, imádkozunk a pápa szándékára.
•Bensőségesebb kapcsolatba kerülünk Jézussal: hiszen ő minden kegyelem és búcsú forrása – a kegyelmeket az Egyház is csak általa kaphatja.
•Feltámad bennünk a vágy, hogy ha ma ilyen értelmesen és hasznosan is élhettünk, akkor mindig értelmesen és Jézusnak adottan éljünk.
9. Honnan van az Egyháznak joga arra, hogy búcsút engedélyezzen?
Minden kegyelem Krisztustól származik. Az Egyház, mint Krisztus teste, részesedik Krisztus kegyelméből, a hívő keresztények és szentek pedig abban az isteni kitüntetésben részesülnek, hogy valamiképpen „kiegészíthetik testükben ” a megváltás kegyelmeit (Kol 1,24).
E kegyelmek összességét hívjuk az „Egyház kegyelmi kincstárának”…
A búcsú elnyeréséért imádkozni azt jelenti, hogy belépünk az Egyház lelki közösségébe, s megnyílunk az „egyház kegyelmi kincstára” felé. – Jézus Péternek és apostolainak hatalmat adott: „Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is” (Mt 16,19).
Erre a felhatalmazásra alapozva engedélyeznek az egyházi elöljárók bizonyos kegyelmi alkalmakkor a hívőknek búcsút, amely által részesedünk az Egyház kegyelmi kincseiből, s feloldozást kapunk az „ideigtartó” büntetések alól.
10. Hogyan induljak el?
Elhatározhatod, hogy a nyolcad alatt, legalább egyszer szeretnél teljes búcsút nyerni egy ismert vagy ismeretlen elhunyt javára. A fenti feltételeket egy nap bizonyára tudod teljesíteni. (Bármi kérdésed van, beszéld meg lelkiatyáddal vagy tapasztaltabb testvérekkel!)
***
– Vallásos cselekedet: egy templomban vagy más megadott helyen végezzünk vallásos zarándoklatot liturgikus szertartással vagy ájtatossági gyakorlattal egybekötve, vagy végezzünk egy vallásos látogatást.
– Irgalmassági cselekedet lehetséges típusai:
– látogassuk meg szükséget szenvedő vagy nehézséggel küzdő testvéreinket és megkülönböztetett figyelemmel forduljunk hozzájuk, „mintegy zarándoklatot végezve a bennük jelen lévő Krisztushoz”.
– jelentős hozzájárulással támogassunk vallási vagy szociális jellegű művet;
– szabad időnk jelentős részét szenteljük közérdekű tevékenységnek,
– válasszuk a személyes áldozathozatal hasonló formáit.
– Bűnbánati cselekedet: legalább egy napon tartózkodjunk a felesleges fogyasztástól, vagy böjtöljünk, vagy tartózkodjunk a húsételtől (vagy más élelemtől az egyes püspöki karok utasítása szerint), arányos összeget fordítva a szegények javára.
Szükség van egy különleges teljesítményt jelentő „jó cselekedetre”: pl. a „bűnbánati cselekedethez”, nem elegendő, ha pusztán arra korlátozzuk tettünket, amit a böjtölés vagy az önmegtartóztatás törvénye ír elő.
Nem nyerhető el búcsú, ha a „jó cselekedetet” nem a rendelkezések által meghatározott módon végezzük el – kivéve azokat az eseteket, amelyek a rendelkezésekben felsorolt törvényes akadályoztatások közé tartoznak, illetve amelyekben a gyóntató változtatja meg a feltételeket.
Akit betegség, vagy más súlyos indok akadályoz abban, hogy zarándoklaton, vagy közösségében (családban, plébánián stb.) ájtatossági gyakorlatokon vegyen részt, a búcsú elnyerése érdekében lélekben kapcsolódhat a résztvevőkhöz, felajánlva Istennek imáit és szenvedéseit.
***
Miszitkusok által adott megnyilatkozások:
Jézus kérése Szent Fausztina nővérhez –
Isteni Irgalmasság kilenced 8. napja
„Ma a tisztítótűz fogságában szenvedő lelkeket vezesd hozzám, s merítsd őket irgalmasságom mélyébe. Vérem árja hűsítse izzó tüzüket. Nagyon szeretem ezeket a lelkeket. Igazságomnak nyújtanak elégtételt. Módodban áll segíteni nékik. Használd fel Egyházam kincstárának (64) valamennyi búcsúját, s ajánld fel értük… Ó, ha ismernéd kínjaikat, szakadatlanul lelki alamizsnában részesítenéd őket, és segítenéd törleszteni adósságaikat igazságosságommal szemben.” forrás: Boldog Faustyna Kowalska nővér: Napló. Az Isteni Irgalmasság üzenete (1226)
Kézirat a Purgatóriumról – G. nővér megjegyzése
A teljes búcsúval kapcsolatban azt mondhatom, hogy kevesen, nagyon kevesen nyerik el egészen. A szívnek és az akaratnak oly nagy felkészültsége szükséges hozzá, hogy ritka, ritkább, mintsem gondolnánk, hogy valakiben minden meglegyen bűnei teljes elengedéséhez.
forrás: Kézirat a Purgatóriumról 46. oldal
Maria Simma: búcsúkról
Maria Simma XX. században élt osztrák misztikus, akinek különleges karizmája volt: szenvedő lelkek látogatták és imákat és szenvedéseket kértek tőle, hogy kiszabaduljanak a purgatórium lángjaiból. A lelkekkel való találkozásai során sok lényeges tanítást kapott amik megerősítik a hithű, hagyományos katolikus tanítás alapvetéseit. Sokan látogatták érdeklődve elhunyt szerettük lelkének állapotáról. Aki szeretetből és nem kíváncsiságból jött hozzá, bizonyos időn belül kapott választ.
„Felbecsülhetetlen értékűek a búcsúk – állítják a Szenvedő Lelkek. Ezek a jóvátétel formái, amelyet Jézus Krisztus keresztáldozata jelentett a mennyei Atyának. Aki életében sokszor nyer búcsút a Szenvedő Lelkekért, a halála órájában is több kegyelemben részesül, mint mások, és a halál előtti bűnbocsánatot is teljes mértékben elnyeri.
Nagy kár lenne, ha egyházunknak ezekkel a kincseivel nem élnénk a Szenvedő Lelkek érdekében. Vagy talán
nem szörnyű, ha egy halom aranykincs előtt állsz, és szabad lenne venni belőle, amennyit csak akarsz, hogy olyan
rászorulóknak adj, akik maguk nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel – és arra sem veszed a fáradságot, hogy kinyújtsd a kezed, és az általad elérhető kincsből adj másoknak? Sok helyen évről évre csökken a búcsú imák száma – így van ez mifelénk is. Jobban kellene ösztönözni erre a híveket.”
forrás: Maria Simma: Élményeim a szenvedő lelkekkel 38-39. oldal
Használ-e a teljes búcsú a halál órájában?
„Egyszer eljött hozzám egy férfi és elhunyt felesége felől érdeklődött. Az volt a válasz, hogy az asszony még a tisztítótűzben van. A különös az volt ebben, hogy ez a nő már több vallási közösségben járt, ahol teljes búcsút lehet nyerni a halál órájára; így aztán azt feltételeztük volna, hogy már nincs a purgatóriumban. Megkérdeztem erről egy Szenvedő Lelket, aki ezt a választ adta: Ahhoz, hogy teljes búcsút nyerjen valaki saját magának, a léleknek meg kell szabadulnia minden evilági kötődésétől. Csak ekkor nyeri el a búcsút. Például egy halálos beteg ötgyermekes anyának ki kell tudni mondania: „Azt akarom, amit Te, Uram. Élet vagy halál: legyen meg a Te akaratod!” Ezt csak az tudja kimondani, aki már előzőleg is eszerint él és gondolkodik – különben
nem képes erre az ember.”
forrás: Maria Simma: Élményeim a szenvedő lelkekkel 62. oldal